Magyarország nyugati kapujában, az osztrák határtól 6 km-re, a szlovák határtól 13 km-re fekszik Mosonmagyaróvár. Az ország két fontos határállomásához, Hegyeshalomhoz és Rajkához való közelsége fontos gazdasági, pénzügyi, idegenforgalmi, közlekedési, ipari és kereskedelmi központtá teszik. Mosonmagyaróvár környékét az „arany háromszög” középpontjának is nevezik (közúton Gyõrtõl 36 km-re, Pozsonytól 32 km-re, Bécstõl 84 km-re található).
Mosonmagyaróvár 32 ezer lakosú város. Állomása van a Bécs-Budapest (Párizs-Isztambul) nemzetközi vasútvonalon, területén fut össze a Hegyeshalom (Bécs) felõl érkezõ 1-es és a Rajka (Pozsony) felõl jövõ fõút, és itt van leágazása az M 1-es autópályának.
Mosonmagyaróvár egyike Magyarország 16 történelmi városának, alapítása a római korig nyúlik vissza. Turisztikai szempontból a Szigetköz kapujaként vált ismertté, de jelentõs a átutazó-bevásárló és a fogturizmus is. Mosonmagyaróvár meghatározó turisztikai vonzereje a termálfürdõ, gyógyvizét mozgásszervi, idült gyulladásos, gyomor- és bélbetegségek gyógyítására alkalmazzák.
A Duna ágrendszere mellett több, jó fogást ígérõ, telepített kavicsbánya-tó teszi Szigetközt igazi horgászparadicsommá.
Mosonmagyaróvár látnivalói
Mosonmagyaróvár gyógyvizû fürdõje Európa öt legjobb hatásfokú gyógyvízzel rendelkezõ fürdõi közé sorolható. Jelenleg négy medence várja a vendégeket, két úszómedence és két ülõmedence. Az uszoda és gyógyfürdõ sokféle vízhõfokú medencéivel, minden korosztály körében kedvelt.
A szinte állandó északnyugati vagy délnyugati szél friss tiszta levegõt biztosít a zöldövezetben, természetes folyóvizek közelében fekvõ fürdõnek, ami magas szinten biztosítja a gyógyulni, pihenni, sportolni vágyók igényeit. Az alapvetõen gyógyászati célokat is szolgáló termálvizünk elismert gyógyvíz. Sok oldott sót tartalmazó alkáli – hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, ami jól alkalmazható mozgásszervi, gyomor- és bél, valamint légzõszervi megbetegedések kezelésére.
Mosonmagyaróvár ezirányú gyógykezelései is széleskörûek: szakorvosi rendelõk, medencefürdõ, szénsavas fürdõ, galvánfürdõ, víz alatti vízsugár-masszázs, gyógymasszázs, iszappakolás, elektroterápia, gyógytorna.
A vár és környéke – Mosonmagyaróvár történelmi emléke
Az óvári vár a római település maradványaira a 13. században ráépített, és többször átalakított, szabálytalan négyszög alaprajzú épület. 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia Habsburg uralkodó veje, agrár-felsõoktatási intézményt alapított az épületben.
Ennek jogutódja a vár épületében található Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezõgazdaságtudományi Kara. Közvetlen közelében található a Lucsonyi Szent Anna kápolna, mely 1713-ban épült a pestisjárványtól való megszabadulás emlékére.
A fatornyú kápolna bejárata feletti kis fülkében mûvészi Mária-szobor van elhelyezve. A Lajta-hídon átkelve a 48-as térre érünk, melyet a Sóház hatalmas tömbje ural.
A valamikori kapucinus kolostort a városfalon kívül kezdték el építeni 1689-ben és a szerzetesek rendek feloszlatása után a kapucinusok 1787-ben hagyták el Mosonmagyaróvárt.
Az épületet a XIX. század elején korai klasszicista stílusba átépítették és volt sóraktár és hivatal is, innen kapta a nevét. A tér sarkán áll a Lourdi kápolna, mellette az 1882-ben alapított óvoda, a Hildegárdeum.
A téren áll a Pozsonyi 13-asok elsõ világháborús emlékmûve, az úgynevezett Hungária szobor.
Deák tér
Mosonmagyaróvár egyik legrégebbi épületében 1648 óta mûködött malom, melyet késõbb villamosították és 1980-as évekig üzemelt. A térnek a várral szembe nézõ oldalán áll a Habsburg ház, a fõhercegek valamikori beszállóháza.
Az épületben megszállt Champagny francia külügyminiszter, gróf Széchenyi István, megyénk követe és a Bécs felé menekülõ Jellasich. Kossuth Lajos toborzó körútja során 1848. októberében a Fõ utca felõli erkélyrõl hívta hadba a környékbelieket, errõl emléktábla tanúskodik.
A leghosszabb ideig a kastélyban lakó és az óváriakhoz legközelebb álló személy Habsburg Frigyes fõherceg volt, aki 1920-tól egészen 1936-ban bekövetkezett haláláig élt Magyaróváron.
Mindennapi sétája közben szívesen eltársalgott alkalmazottaival, vagy a ház elõtt álló padon ülve üdvözölte az arra járó lakosokat.
Erre emlékezve készült el 2006-ban Habsburg Frigyes fõherceg padon ülõ szobra, melyet a Magyar utca torkolatánál helyeztek el.
A Deák tér ékessége a barokk, három mellékalakos és dombormûves Nepomuki Szent János emlékoszlop, amelyet Hugenstein Károly József uradalmi jószágigazgató emeltetett 1744-ben Mária Terézia megkoronázásának emlékére.
MosonmagyaróvárFõ utcáján, a valamikori Német utcán majd minden ház mûemlék, vagy mûemlék jellegû épület. Gótikus alapokon barokk, majd eklektikus homlokzatú épületek sorakoznak. Az épületek megnevezése XIX. századi, illetve a századforduló tulajdonosának neve alapján maradt fenn.
A Lenau-háznak nevezett romantikus stílusú lakóházban élt a neves osztrák költõ, Nikolaus Lenau, amikor 1822-23-ban Mosonmagyaróvár városában folytatta tanulmányait. A házon dombormû, a vár kertjében faragott kõpad õrzi emlékét.
A Fekete Sas épülete már a XV. században állt, volt jezsuita rendház, serfõzõ, szálloda és vendéglõ. A volt vármegyeháza ma városháza (Fõ út 11.) 1892-ben épült reneszánsz stílusban. Az egyik oszlopon Napóleon 1809.-ben a városon történõ átvonulását, illetve az év augusztus 17. és szeptember 27. között a vármegyeházában zajlott osztrák-francia békekötési tárgyalásokról emlékezik meg.
A Fõ utca ékessége a Cselley-ház. Ebben az épületben látogatható a Hansági Múzeum ipartörténeti kiállítása, a XIX., XX. századi magyar festõk mûveibõl álló Gyurkovich gyûjtemény és a dongaboltozatos pincében a római kori kõtár.
Szent Gotthárd templom – Mosonmagyaróvár
A belváros közepén, a Szent László téren találjuk a Szent Gotthárd templomot, a város legjelentõsebb barokk épületét.
1934-ben készült el az altemplomban a Habsburg kripta, ahol késõbb Habsburg Frigyes fõherceg és felesége Croy Izabella fõhercegasszony érckoporsói nyertek elhelyezést.
Szent László király szentté avatásának 800. évfordulójára, a templom mellett 1993-ban közadakozásból állították fel Lebó Ferenc által készített szobrot és ivókutat.
Mosonmagyaróvár sétálóutcáján, a Magyar utcán áll az 1884 körül épült, neogótikus stílusú evangélikus templom.
Az ország egyik legrégebbi alapítású múzeumát, a Hansági Múzeumot Höhnel Béla magyaróvári építõmester építtette 1913-ban.
A klasszicista épületben ma Mosonmagyaróvár és környéke történetét a régmúlttól a közelmúltig bemutató állandó kiállítást, a „Mosoni síkság történetét” tekinthetjük meg. A múzeum épülete elõtt az 1848-as forradalom emlékmûve látható.
Mosonmagyaróvári református templom
A Szent István király úton Moson felé haladva a Szeghalmi Bálint által, az erdélyi fatemplomok stílusában épített református templomot pillanthatjuk meg.
Mosonmagyaróvári ipartelep múltja
Az Ipartelepen épült az I. világháború elõtt és alatt a Monarchia legnagyobb lõpor- és hadi gyára. Az itt dolgozó ügyes kezû olasz hadifoglyok építették a szépen felújított olasz kápolnát.
A háború elvesztésével, a gyár elbonthatatlan gigantikus háborús emlékmûként megmaradt.
Az Ipartelep szomorú nevezetessége az 1956. október 26.-i sortûz áldozatainak jelképes temetõje a Gyásztéren.
A téren tisztelgésül felállított kopjafák sorát egy megrázó, háromalakos emlékmû (Rieger Tibor alkotása) zárja le.
Mosonmagyaróvári Rozália-kápolna
A mosoni városrészben található a Rozália-kápolna. Helyén a XVIII. század elején építettek elõször kápolnát, egy pestisjárvány megszûntének emlékére.
A jelenlegi a XIX. század végén épült eklektikus stílusban.
Mosonban, a Szent István király út 123. szám alatt van Flesch Károly hegedûmûvész és zenepedagógus szülõháza. Itt látható a Nepomuki Szent János plébániatemplom is. Az eredetileg barokk épületet az 1900-as évek elején átépítették.
Fõhomlokzatán a bejárati kapu és a földszinti ablakkeretekkel, míg az oldalhomlokzaton a nagy ablakkeretek eredetiek. Elõtte kõkereszt, német nyelvû feliratán 1836-os évszám. A templom elõtt kis téren a Milleneum tiszteletére, 2000. augusztus 20.-án avatták fel Szent István király egész alakos szobrát.
Mosonmagyaróvár kultúrális központja
A Szt. István király út 166. – a néhai Fehér Ló szálló – ma Közösségi Ház, a mosoni városrész kulturális központja. Nagyterme a bejárat fölött helyezkedik el kiemelt rizalittal és tetõvel, a díszes fõpárkány áttört rozettákkal díszített.
A XVI-XIX. században számos kereskedõház és magtár épült Mosonmagyaróvár fõutcáján – többek között a Futura. A mosoni gabonaraktár a városrész (alsó) fõutcájának jellegzetes épülete. Egyik fagerendájába vésett 1751-es évszám az építés dátumára enged következtetni. A 300 éves, mûemléki védettségû magtárépület ma természettudományi interaktív bemutató központként mûködik. Elõtte 12 méter magas tensegrity áll, mely Magyarország egyetlen ilyen jellegû köztéri alkotása, de európai szinten is az egyik legmagasabb, Lenzsér Péter Ybl-díjas tervezõ munkája.
Szélerõmû park – Mosonmagyaróvár
A város észak-nyugati szélén, az egyik legjobb szélcsatornában található Magyarország legnagyobb szélerõmû parkja.
