Hazánk legnagyobb szigete, a Nagy- és a Mosoni-Duna körülölelte Szigetköz nem véletlenül a Duna ajándéka, hiszen annak hordaléka építette fel. A táj gazdag növény- és állatvilága várja a természet-kedvelõ turistákat.
A Duna hullámterében Dunakilititõl Dunaremetéig csaknem összefüggõ erdõtömb húzódik. Itt fõleg nemesnyárasokat, füzeseket találhat a szigetrõl szigetre vándorló turista, de találkozhat fûz, éger, nyár és különbözõ tölgy fajtákkal is. Ásványrárón található a Szigetköz legidõsebb honos feketenyár fája, mely genetikai értékén túl jelentõs esztétikai értéket is képvisel a mellette található kálváriával együtt.
A Mosoni-Duna kanyargását kísérõ erdõk cserje- és gyepszintje rendkívül gazdag: található bennük som, mogyoró, hamvas szeder, szépségüket nagyban növeli, hogy tömegesen nyílnak bennük közismert tavaszi virágaink: hóvirág, gyöngyvirág, ibolya, az ugyancsak dekoratív, ám sajátos illatú medvehagyma és rajtuk kívül boglárkák, tyúktaréjok, árvácskák több faja.
Ritkaságnak számít a vadon nyíló, fokozottan védett tûzliliom, illetve a kosborfélék családjába tartozó légy- és méhbangó.
A terület faunája is rendkívül változatos. A szigetköz otthont ad számos rovarfajnak, 54 különbözõ halfajnak, 200-220 madárfajnak, s több, mint 40 emlõsfajnak is. Ezek közül számos fokozottan védett.
Fészkel itt a nagy kócsag, nagy számban fordulnak elõ gémfélék, de megfigyelhetõ a ritka fekete gólya is. A sikeres állatlesek a gyalogtúrák túracéljai között szerepelnek.
A védett emlõsállatok közül jellegzetes a nyuszt, a vidra és az északi pocok. 1991-óta természetes úton megtelepedett a száz éve kihalt hód is, Magyarországon elõször. Azóta úgy elszaporodtak, hogy a bõvizûbb ágrendszerekben sokfelé megtalálhatók.
A Szigetköz gazdag vadállományban, õz, szarvas, vaddisznó elejtése kecsegteti a térségbe érkezõ vadászokat.
Az aktív kikapcsolódás kedvelõi végigjárhatják a galériaerdõk övezte Duna-ágakat, melyek felejthetetlen élményt ígérnek a kajakkal, kenuval érkezõknek.
A Duna ágrendszere mellett több, jó fogást ígérõ, telepített kavicsbánya-tó teszi a Szigetköz környékét igazi horgászparadicsommá. A Duna menti nemzetközi kerékpárút része Szigetköz, illetve a rajta átvezetõ szakasz, mely mellett a töltés és a kis forgalmú mellékutak is alkalmasak kerékpározásra.
Adunakiliti víztározó és duzzasztómû a településtõl két kilométerre található, a Duna 1842-es folyamkilométerében.
Az utóbbi évtizedek egyik legellentmondásosabb beruházásának, a Bõs-Nagymarosi erõmûnek egyik legfontosabb eleme. A szigetköz vízpótló rendszerében a fenékküszöbbel összhangban jelentõs szerepet játszik a hullámtéri mellékágrendszer vízpótlásában.
Az erõmû ingyenesen látogatható. Páratlan élményt jelent a duzzasztómû hídjáról szemlélni az alattunk fodrozódó, vagy a fenékküszöb szikláin alázúduló víztömeget.
A denkpáli hallépcsõt figyelemreméltó helyszínnek tekinthetjük szigetköz halállományának hosszú távú megfigyelése szempontjából.
A mûtárgy lehetõvé teszi számos, közép (100-400 km) és rövid (10-20 km) távon vándorló dunai halfaj bejutását a szigetközi mellékágrendszerbe, építése fontos elõrelépést jelentett a Duna és szigetköz hullámtéri vízrendszere kapcsolatának rehabilitálására a bõsi vízlépcsõ üzembehelyezését követõen. Az 1998-ban megkezdett vizsgálatok 32 halfaj elõfordulását igazolták a létesítmény csatornájában.
Lipótot északról 70 hektáros tündérrózsás morotva-tóhatárolja, melynek partján kiépített tanösvény esõbeállókkal, pihenõhelyekkel és madárlesekkel várja a kirándulókat.
Hangulatos a Darnózselire vezetõ árnyas vadgesztenyesort kísérõ út is. Lipót fõ turisztikai vonzerejét a teljesen felújított és kibõvített 6 medencés termál-, és élményfürdõ jelenti, melyet több mint 2000 m mélységbõl feltörõ, 65ºC-os vizet adó forrás táplál. A jodid és szulfid iont tartalmazó elismert gyógyvíz, nem csupán a strandolást szolgálja, hanem ivókúra formájában, illetve belégzéssel különbözõ betegségek kezelésére is alkalmas.
Lébény két táj, a Hanság és a Mosoni-síkság találkozásánál fekszik. Nevezetessége a XIII. sz.-ban épített Szt. Jakab plébániatemplom, mely Magyarország egyik legjelentõsebb román kori építészeti emléke.
További látnivalót kínálnak a lébényi tájházban kiállított korabeli állattartó és földmûves kultúra eszközei. A falu mellett elterülõ forrástavak környéke kiváló lehetõséget nyújt a kirándulni, horgászni vágyók részére.
Hédervár minden mûemléke a nevét is adó Héderváry családhoz kötõdik. Legjellegzetesebb épülete a három szintes, három saroktoronnyal rendelkezõ, több stílust is ötvözõ kastély, melyet egy 10 hektáros, növényritkaságokkal is beültetett park vesz körül.
Parkjában, a templom elõtt hatalmas koronájú kocsányos tölgy terebélyesedik, amelyet a néphit ezerévesnek tart, sõt még annak a kötõféknek a nyomát is felfedezni véli, mellyel Árpád apánk annak idején a lovát hozzákötötte.
Ezért nevezik Árpád-fának. A tölgy valójában 700 esztendõs, kerülete 710 átmérõje pedig 230 centiméter.
Magassága elérte a 14 métert, mára már csak egyetlen ága maradt. A tölgy alatt kialakított sírboltban nyugszanak Khuen-Héderváry Károlynak és családtagjainak földi maradványai.
